Fajtk:
01.Btyks hatty
02.hamarosan

A hattyk a madarak osztlya ld alakak rendjn bell a rceflk csaldjnak egyik nemzetsge.
Az kori Grgorszgban a hatty Apolln isten jelkpe s szent madara volt, s tbb mtoszban is szerepelt. Zeusz hatty kpben csbtotta el Ldt, aki hattytojsban hozta a vilgra a szp Helent.Orfeusz halla utn hattyv vltozott, s az gre helyeztk. gy keletkezett a Hatty csillagkp, amely egy kitrt szrny,hossz nyak repl madrra emlkeztet.
Egy msik mtosz szerint egy Kknosz nev ifj szerelmes volt Phaetnba, a Nap fiba. Phaetn a Nap kocsijt maga akarta hajtani, de gyetlensge miatt a haragra gylt Zeusz villmmal sjtotta, s az grl az Eridanosz folyba zuhant. Az elkeseredett Kknosz olyan sokszor bukott a foly vizbe kedvese testt kutatva, hogy Zeusz megsznta t s hattyv vltoztatta. A Kknos nv a grg mitolgiban mg legalbb hromszor felbukkan a fentin kvl is, Ars egyik fia, Poszeidn egyik fia s nem meglep mdon Apolln egyik fia is a Kknosz nevet viselte. Kknosz nevre vezettk vissza a hatty latin Cygnus elnevezst is.
A rgi irodalomban gyakori klti tma volt a hattydal, amelyet a madr lltlag csak a halla eltt nekel. Ilyen jelensg a valsgban egyetlen hattyfajnl sem ltezik, csupn az kori grgk hiedelmrl van sz.
|