A b�tyk�s hatty�  a madarak oszt�ly�nak a l�dalak�ak rendj�be, ezen bel�l a r�cef�l�k csal�dj�ba tartoz� faj.

Eur�p�ban �s Nyugat-�zsi�ban honos (kelet fel� Mong�li�ig ). Egykor a mocsarakban �s vizekben gazdag K�z�p-Eur�p�ban minden�tt meg�lhetett,de mivel vad�szattal �s toj�sgy�jt�ssel k�nny� kiirtani, az ember val�sz�n�leg m�r kor�n visszaszor�totta, �s feltehet�leg csak �szak-Eur�pa j�rhatatlan mocsaraiban maradt fenn. Az elm�lt �vsz�zadokban ism�t telep�tettek hatty�kat a parkok halastavaira, amiknek ma d�szei.
Betelep�tett�k a k�vetkez� ter�letekre is: Izland, Fer�er, az Amerikai Egyes�lt �llamok, Ausztr�lia, �j-Z�land, D�l-afrikai K�zt�rsas�g.

Egyike a legnagyobb r�pk�pes madaraknak, testhossza 145–160 centim�ter, sz�rny�nak feszt�vols�ga 208–238 centim�ter. A h�m testt�mege 9–14 kilogramm, a toj�� 7–11 kilogramm, ezzel az egyik legnagyobb test� r�pk�pes mad�r. Tollazata tiszta feh�r. Szeme barna, cs�re v�r�s, nev�t ad� b�tyke �s kant�rja fekete, l�ba barn�sfekete vagy tiszta fekete, nagy sz�les �sz�h�rty�val. A b�ty�k a h�mn�l jobban fejlett, mint a toj�n�l.

�ll�- vagy lassan foly� vizeken k�lt, ahol b�s�ges t�pl�l�kra van sz�ks�ge.T�pl�l�ka v�zin�v�nyek r�szeib�l �s magvaib�l, rovarokb�l, f�rgekb�l, kagyl�kb�l, apr� k�t�lt�ekb�l �s halakb�l �ll. Hossz� nyak�val a t�fen�kr�l t�pi a t�pl�l�k�t, ahol a r�c�k m�r nem jelentenek konkurenci�t.
Term�szet�t�l fogva v�ndormad�r, t�len 1000 km-n�l t�bbet is megtehet, hogy Eur�pa enyh�bb ter�letein teleljen. A parokba betelep�tett p�ld�nyai gyakran a nagyv�rosok be nem fagyott vizein maradnak, ahol mindig eteti �ket valaki.
Hosszas, csapkod� v�zfelsz�ni nekifut�ssal emelkedik fel, de ha m�r a leveg�ben van, kitart�an rep�l. Rep�l�skor evez�tollai messzir�l hallhat� f�ty�l� hangot adnak. Ak�r a t�bbi r�cef�le, vedl�skor egyszerre vesz�ti el �sszes evez�toll�t, �s ilyenkor �tmenetileg r�pk�ptelenn� v�lik.
Fogs�gban ak�r 50 �vig is el�l, de szabadon ritka a 7 �vn�l id�sebb mad�r.

Az ivar�retts�get 2-3 �ves korban �ri el. Monog�mi�ban �l. A hatty�p�r a t�li h�napokban minden �vben j�n n�szhangulatba. Ilyenkor szorosan egym�s mell� �sznak, �s azonos �temben mozgatj�k nyakukat. A fej�ket oldalra hajtj�k, meghajolnak, �s a v�zbe m�rtj�k cs�r�ket, nemritk�n a partner nyak�t �tkulcsolva. P�rz�sra h�v�sk�nt a toj� laposan elny�jtja nyak�t a v�z felett. Ezut�n a h�m a h�t�ra m�szik, s�ly�val a v�z al� nyomja, �s cs�r�vel kapaszkodik partner�be. P�rz�s k�zben a toj� hangosan sz�rcs�g.Ut�nna mindketten felegyenesednek, �s l�tv�nyosan leeresztik cs�r�ket. A hatty�p�r h�s�ges k�lt�ter�let�hez, �s ter�let�r�l k�r�lbel�l a h�olvad�st�l kezdve el�zi a t�bbi hatty�t. A fenyeget�s legenyh�bb form�ja a sz�rnycsapkod�s, az er�sebben fenyeget� hatty� er�sen h�trah�zott nyakkal gyorsan r��szik ellenfel�re, v�g�l a vet�lyt�rsak megragadj�k egym�s nyak�t, �s sz�rnyukkal csapkodva pr�b�lj�k eltolni vagy a v�z al� nyomni a m�sikat. Ek�zben sok tolat kit�pnek, �s komoly s�r�l�seket is okozhatnak.

M�rciust�l j�niusig k�lt. A f�szket csak a toj� �p�ti, sek�ly tavak n�dasainak sz�l�n. Ehhez n�dsz�lakat �s gy�k�nyt szaggat le, �s maga m�g� teszi ezeket. Ezt az egyszer� mozdulatot t�bbsz�r ism�telve egy nagy halmot alak�t ki. Erre a kupacra rakja 6–8 szennyesfeh�r vagy szennyes halv�nyz�ld toj�s�t. Kotlani a f�szekalj fel�nek lerak�sa ut�n kezd. 34-38 napig k�lt; ek�zben a h�m a f�szek k�zel�ben �rk�dik. A f�szk�t v�d� hatty� az embert is megt�madja: ilyenkor teljes magass�g�ban fel�gaskodik, �s f�lelmetesen csapkod sz�rny�val. Ha ellens�ge ett�l nem menek�l el, akkor feladja a k�zdelmet, �s visszavonul.

A f�lig f�szekhagy� fi�k�kat mindk�t sz�l� vezeti, s�t, rendszeresen a h�tukra is veszik �ket. A kis b�tyk�s hatty�k 3-4h�napos korukt�l �n�llak, de m�g egy �vig a sz�l�k k�zel�ben maradnak. A vad hatty�fi�k�k sz�rke pelyhesek, a teny�sztett fajt�k fi�k�i viszont feh�rek, vagy r�szben feh�rek, r�szben sz�rk�k. A vadhatty�k fiatalkori tollazata is sz�rke. Csak a k�vetkez� vedl�s ut�n lesznek feh�rek �s egyidej�leg ivar�rettek.

(a k�pen j�l l�that� a hatty� ''b�tyke'', amir�l nev�t kapta.)

saj�t g�pel�s, forr�s: Wikip�dia