- A halak t�bb mint 450 milli� �ve �lnek F�ld�nk�n, teh�t a dinoszauruszokn�l is r�gebb �ta.
- Mindeddig t�bb mint 25 ezer fajt azonos�tottak be, s becsl�sek szerint tov�bbi 15 ezer azonos�tatlan faj l�tezik.
- Az ismert halfajok sz�ma t�bb, mint az eddig ismert eml�s -, k�t�lt� -, h�ll� - �s mad�rfaj �sszesen.
- A halfajok 40 %-a �desv�zben �l, noha a F�ld v�zk�szlet�nek mind�ssze 0,1 %-a �desv�z.
- A cs�r�s boz�thal k�pes oxig�nt felvenni a leveg�b�l �s tud sz�razf�ld�n „m�szni" er�s melluszony�nak k�sz�nhet�en.
- Egyes halaknak, pl. a c�p�knak nincs �sz�h�lyagja, ami seg�ti a v�zben t�rt�n� lebeg�st, �gy folyamatosan �szniuk kell. Amikor nem �sznak, les�llyednek a tengerfen�kre.
- Egyes halak fogcsikorgat�shoz hasonl�t� hangot hallatnak, m�g m�sok (pl. a harcsa) az �sz�h�lyagja seg�ts�g�vel ad ki k�l�n�s hangokat.
- N�h�ny faj k�pes rep�lni (siklani), a v�zfelsz�nen ugr�ndozni vagy ak�r szikl�t m�szni.

- A halak �s n�h�ny k�t�lt� mechanikai �rz�kszerve az oldalvonal csatorna, amely a fejen kezd�d� �s a test mindk�t oldal�n v�gig h�z�d� �rokb�l �ll; az �rokban �rz�kel� sz�rsejtek tal�lhat�k. Ezekkel �rz�keli az �llat a v�z�raml�st kelt� mozg�sokat (pl. a ragadoz�t vagy �ppen a zs�km�nyt).
- A vil�g legnagyobb hala, a cetc�pa ak�r a 15 m�ter hossz�ra is n�het, t�mege el�rheti a 20 tonn�t.
- A vil�g legkisebb hala a Photocorynus spiniceps: a h�m 6-7 hossz�, a n�st�ny 46 millim�ter hossz�s�g�.
- N�h�ny halfajnak egy�ltal�n nincs csontja, a test�k v�za csup�n porcokb�l �ll.
- A halak j�l fejlett �rz�kszervekkel rendelkeznek. Egyes fajoknak m�g a szagl�sa �s a hall�sa is kit�n�.
- A halak �rzik a f�jdalmat �s a stresszt csak�gy, mint az eml�s�k �s a madarak.
- A tr�pusi halak a legn�pszer�bb h�zi�llatok k�z� tartoznak az Egyes�lt �llamokban. Sajnos az elhal�loz�sok 95 %-�rt a nem megfelel� tart�s �s t�pl�l�s felel�s.
- A halak nyitott szemmel alszanak.
- Az aranyhal kifeh�redik, ha nem �ri naps�t�s!
- A halak t�bbs�ge - az angolnaf�l�k kiv�tel�vel - nem tud h�trafel� �szni.

saj�t g�pel�s
forr�s: haziallat.hu