A vadon l llatok tpllkkeress vagy trsas let kzben olyan mozgsokat vgeznek,melyeknek kvetkezmnye nha kedvez,mskor kedveztlen hats,tveds jelleg. A kvncsiskod viselkeds, a prblkozs s a tveds, egymst vlt sorozatbl ll, mikzben az llat llandan informldik, tapasztalatokat gyjt, tanul. Ehhez hasonl a fiatal llatok rendszeresen vgzett, ltszlag cltalan viselkedse, a jtk is. Az llat tulajdonsgnak, viselkedsnek kibontakozsban a jtknak jelents szerepe van. Emberi megtls szerint arra szolgl, hogy az llat krnyezetben jrtasknt viselkedhessen. Ekzben nemcsak krnyezett ismeri meg, hanem sajt testt, annak teljestkpessgt, mozgkonysgt, trkpessgt is. A jtkos llat nagyon kvncsi, tapasztalatszerzsre val hajlama igenn nagy.
Az llatok valsznleg akkor jtszanak, amikor a mindenkori biolgiai ignyeik megfelel szinten kielgtdtek. Az ivadkoknl legtbb esetben, a jtk a felnttkori magatartsok begyakorlst szolglja.
A nyl is – br sokan nem hiszik – igen jtkos llat. Fajtrsival, s ms fajhoz tartoz llatokkal is szvesen bartkozik. Mi tbb, egyedl is kpes rkon t, jtszani, „elszrakoztatni” sajt magt. Szaladgl, helybl ngy lbbal felugrik, a levegben irnyt vltoztat, vagy hts testt oldalra csavarja, s gy r fldet. Ezutn hirtelen lelapul, majd felugrik s tmad. Ez a tmads azonban nem „igazi”, egyltaln nem fjdalmas. Ezzel a veszlyelhrtst tanulja meg. Ezen kvl mg futkrozik, ugrl, rdeklden kmlel, s ami mozdthat, azt mind bevonja a jtkba. Kvncsisga azonban nem hossz tv. Ha valamirl mr megtudta, hogy milyen a szaga, esetleg milyen az ze (ha fel brja emelni, doblja egy kicsit), nem rdekli tovbb. Ugyanazzal a trggyal pr percnl tovbb nem foglalkozik, s ezutn egy j darabig gyet sem vet r.
Nyuszinkkal mi is igen jl eljtszhatunk. Szeret velnk szaladglni, kergetzni, viaskodni, stlni. n mr hallottam gazdjval egytt sz nylrl is. Ezt azonban ne prbljuk ki felttlenl.

xsajt gpels, forrs:haziallat.hu
|