A flaming� nagy g�zl�mad�r, amely r�zsasz�n- �s skarl�tv�r�s �rnyalat� tollazattal rendelkezik. Nagyon sok �rdekes dolgot lehet tudni a flaming�kkal kapcsolatban, k�zt�k azt is, hogy a flaming� szeme nagyobb, mint az agya.  

A flaming� sz� a spanyol flamengo sz�b�l sz�rmazik, mely a flamenco sz� kor�bbi alakja. Ezek a szavak a latin flamma sz�b�l sz�rmaznak, amely "l�ngot" jelent. Ezen madarak �l�helyei a sek�lyviz� tavak, lag�n�k, gyertyaf�s mocsarak, ap�ly szint f�l�tti homokos szigetek. A feln�tt flaming� el�rheti a 91-127 cm testhossz�s�got, a sz�rnyfeszt�vols�ga kb 152 cm,m�g az �tlagos tests�lya kb 3 kg. De ezek az adatok fajt�nk�nt k�l�nb�znek. A flaming�nak annyira jellegzetes megjelen�se van, hogy b�rhonnan ki�tnik magass�g�val �s r�zsasz�n tollazat�val. A flaming�nak hossz� hajl�kony nyaka, v�kony l�bai vannak �s cs�r�nek hegye fekete sz�n�, �rett kor�ban a cs�re lefel� ir�nyul� lesz.  

A flaming�k megtal�lhat�k t�bb kontinens meleg,l�pos,vizes ter�letein.Sz�mos �l�helyei k�z� tartoznak az Afrik�ban, �zsi�ban, �szak-Amerik�ban, K�z�p-Amerik�ban, D�l-Amerik�ban �s Eur�p�ban l�v� foly�torkolatok �s s�s vagy alkalikus tavak. Ezek a k�nnyen alkalmazkod� madarak meg�lnek a forr� vulkanikus tavakban �s az Andokban l�v� jeges tavakban is.  

A sz�p sz�n�ket az alg�knak, kovamoszatoknak �s apr� r�kf�l�knek k�sz�nhetik, amelyek karotinban gazdagok.  

Az �rdekes ev�szeti technik�juk mag�ba foglalja a s�r �s v�z hossz� l�baikkal �s �sz�h�rty�s l�bfej�kkel t�rt�n� felkavar�s�t. Azt�n fej�ket egy kiss� fejjel lefel� ford�tj�k, teh�t a cs�r�k a v�z al� ker�l, ez�ltal siker�l nekik a sarat �s vizet egyar�nt felsz�vni. Azt�n ide-oda r�zz�k fej�ket, elt�vol�tj�k a felesleges sarat �s vizet, kisz�rik a planktonokat, az apr� halakat �s l�rv�kat. Ev�s k�zben a flaming� visszafojtja a l�legzet�t.  

xsaj�t g�pel�s, forr�s:haziallat.hu